KÉT SZIMBOLIKUS TÉRFOGLALÁSI AKCIÓ: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA 1918-BAN ÉS ELLENÜNNEPSÉGE 1919-BEN. (Hungarian)
In: Allam - es Jogtudomany, Jg. 60 (2019-09-01), Heft 3, S. 78-89
Online
academicJournal
Zugriff:
Politikai erők eszméiket terjesztendő, hatalmukat érzékeltetendő és legitimálandó alkalmaznak szimbolikus térfoglalási eljárásokat. Ezekkel egy-egy közösség életében kulcsfontosságúterek (például egy ország fővárosa, legfontosabb közterületei, épületei) jelképes birtokbavételére törekednek. Sor kerülhet arra is, hogy e politikai erők nemcsak a teret akarják így meghódítani, hanem hasonló megfontolásokból, azzal párhuzamosan az idő egyfajta birtokbavételét is igyekeznek végrehajtani: bizonyos történelmi események, jelenségek saját maguk előzményeiként, egyes történelmi személyek saját elődeikként való felidézésével - ezzel együtt más események, jelenségek és figurák határozott bírálatával, elutasításával. A tanulmányban részletesen vizsgált két rendezvény, az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom idején a köztársaság kikiáltásának budapesti ünnepsége 1918. november 16-án és pontosan egy évvel később, immár az ellenforradalmi erők felülkerekedésének időszakában, a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulási ünnepsége 1919. november 16-án, jól szemlélteti mindezeket. Elemzésük során pedig az is nyilvánvalóvá válik: e nagy akciók egymás ellen is irányulhatnak - akár ágy is, hogy éppen a hatás érdekében, elutasítandó a másik rendezvény által kifejezett nézetrendszert, rokon jellegű eszközöket alkalmaznak. így a köztársaság kikiáltásának ünnepségére a rendezvény közvélemény-formálói az általuk mozgósított, ekkor összegyűlt tömeget „a nép" jelképeként szándékoztak megjeleníteni megnyilatkozásaikban. Az ünnepség helyszínét, a magyar Országházat és az épületnél lévő teret nemzeti színű és vörös zászlókkal díszítették. A szónokok megemlékeztek a magyar történelem forradalmárairól, törekedve egy „saját hagyomány" megteremtésére. Az 1919-es bevonulási ünnepség szervezői az általuk mozgósított tömeget már „a nemzet" jelképeként kívánták szerepeltetni. Az Országházat és a teret ekkor is díszítették nemzeti színű zászlókkal, ám a vörös lobogók hiányoztak, az épületre pedig misesátort építettek. A szónokok beszédeikben leszámoltak az 1918-1919- es magyarországi forradalmakkal. A tanulmány végén idézett néhány kortársi vélemény azt szemlélteti, hogy a két ünnepség propagandisztikus tartalmaival megcélzottak miként reagálhattak ezekre. [ABSTRACT FROM AUTHOR]
Copyright of Allam - es Jogtudomany is the property of Centre for Social Sciences Institute and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)
Titel: |
KÉT SZIMBOLIKUS TÉRFOGLALÁSI AKCIÓ: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA 1918-BAN ÉS ELLENÜNNEPSÉGE 1919-BEN. (Hungarian)
|
---|---|
Autor/in / Beteiligte Person: | BOLDIZSÁR, VÖRÖS |
Link: | |
Zeitschrift: | Allam - es Jogtudomany, Jg. 60 (2019-09-01), Heft 3, S. 78-89 |
Veröffentlichung: | 2019 |
Medientyp: | academicJournal |
ISSN: | 0002-564X (print) |
Sonstiges: |
|